Zeusz
Zeusz az istenek harmadik generációjának - az Olümposz lakóinak - és a mindenségnek a királya, a villámok és az ég ura. Harcos mivoltát mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy apjától a trónt is harcban szerezte meg.
A minotauruszok bikafejű, embertestű lények. A legenda szerint Minósz királynak Poszeidón megjósolta, hogy ő lesz Kréta ura. Jóslataként egy fehér bikát küldött, amelyet a királynak fel kellett volna áldoznia. Ő azonban sajnálta a tengerből felbukkanó gyönyörű állatot, így a jóslat beteljesülésekor a bika megúszta sorsát. A haragvó isten ekkor átkot küldött a királynéra, hogy gyermeke bikafejű, embertestű szörnyként jöjjön a világra. Ő volt a Minotaurusz.
Az ókor erős szörnyét Zeusz elirigyelte Poszeidóntól, és Grepolis földjén már ő rendelkezik fölötte. Kezébe erős botot adott, így a minotaurusz ütőfegyverrel támad.
Összefoglaló:
Képzéséhez 10. szintű templom szükséges.
Minotaurusz | ||||||||||||||
Erőforrás-igény | Támadó/védelmi érték | Egyéb infó | ||||||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
|||
30 | 1400 | 600 | 3100 | 202 | Ütő | 420 (14) | 675 (22,5) | 300 (10) | 560 (18,66) | 480 (16) | 10 |
Mantikór
A mantikórt először Ktésziász írta le, II. Dareiosz perzsa király udvari orvosa. Arisztotelész természetrajzában szintén megemlítette. A lény neve “emberevő”-t jelent. A mantikór emberfejű, oroszlántestű lény. Skorpiófarka hegyes tüskében végződik, ami támadáskor szúrófegyverként működik. Szárnyait szélesre tárva átrepülhet a tengereken, így nem szükséges hajó a szállításához.
Összefoglaló:
Képzéséhez 15. szintű templom szükséges.
Mantikór | ||||||||||||||
Erőforrás-igény | Támadó/védelmi érték | Egyéb infó | ||||||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
|||
45 | 4400 | 3000 | 3400 | 405 | Szúró | 945 (21) | 170 (3,7) | 225 (5) | 505 (11,22) | 360 (8) | 22 |
Isteni jel:
Fénysugár tör elő a felhők közül, harci szekér ereszkedik le és a várost szolgálja ezentúl.
Zeusz villámcsapásokkal szaggatja szét az égboltot és katonákat repít a levegőbe. Némelyek megkapaszkodnak a fákban, másokat elnyel az ég. E varázslat csak szárazföldi erőkre hat.
Poszeidón
Poszeidón Zeusz testvére. Amikor Kronoszt Zeusz letaszította a trónról és az istenek felosztották egymás között a világot, Poszeidón a vizek feletti uralmat nyerte el. A hajósok - hogy jóindulatát elnyerjék - lovakat áldoztak neki.
Poszeidón egy alkalommal fellázadt ura és testvére, Zeusz ellen. Ezért Zeusz azzal büntette, hogy a halandókat kellett szolgálnia. Poszeidón ekkor építette meg a trójai vár falát.
Odüsszeusz a trójai győzelmet követően önteltségével magára haragította a tengerek urát, így Poszeidón ígéretet tett neki, hogy soha nem hagyja azt, hogy a győztes csata után hazaérjen. Haragját fokozta, amikor Polüphémoszt, az isten fiát Odüsszeusz megvakította. A halandó hányattatásai azonban meglágyították az isten szívét, és sok év tengeri kalandozás után hazaengedte őt.
Küklopsz:
Az első küklopszok Gaia és Uranosz gyermekei voltak. Születésükkor apjuk - csúfságukat elviselni nem bírván - a tartaroszba vetette őket, ahonnan azonban Kronosz segítségével kiszabadultak. Kronosz sem sokáig viselhette a szabadon lévő küklopszokat, hatalmát egyre jobban féltve a tartaroszba küldte ismét egykori támogatóit. Zeusz felismerve hatalmas erejüket, maga mellé állította őket az apja elleni harcban.
A küklopszok Héphaisztosz segédjeiként az olümposzi istenek fegyvereit kovácsolva írták be magukat a mítoszok lényei közé. Kezük munkáját viselik Zeusz villámai, Poszeidón szigonya, valamint Hádész sisakja. A küklopszok egyszemű óriások, parittyáikkal hatalmas távolságokat képesek áthidalni, a lándzsákkal szemben azonban védtelenek.
Összefoglaló:
Képzéséhez 12. szintű templom szükséges.
Küklopsz | ||||||||||||||
Erőforrás-igény | Támadó/védelmi érték | Egyéb infó | ||||||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
|||
40 | 2000 | 4200 | 3360 | 360 | Távolsági | 756 (18,9) | 945 (23,63) | 10 (0,25) | 1310 (32,75) | 320 (8) | 8 |
(A fenti táblázat harci adatainál zárójelben az egy lakosra vetített értékek találhatók.)
Hidra:
Összefoglaló:
Képzéséhez 22. szintű templom és kikötő szükséges. (tengeri egység)
Hidra | |||||||||||
Erőforrás-igény | Támadó/védelmi érték | Egyéb infó | |||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
|||
50 | 5400 | 2800 | 3800 | 400 | 1000 (20) | 715 (14,3) | 0 | 8 |
(A fenti táblázat harci adatainál zárójelben az egy lakosra vetített értékek találhatók.)
A tenger ajándéka:
Fát mos a víz a város partjaira. Poszeidón jó oldalát mutatja.
A tenger hívása:
Erős hullámok verik a partot, az építőmunkásokat elönti a vágy, hogy kövessék a tenger hívását.
Földrengés:
A föld megmozdul és megremeg, a városfal nagy darabjait nyeli el a mélység.
Tengeri vihar:
Poszeidón felemelkedik és hullámaival a hajókat veri. Ez nem a tengerészek napja.
Héra
Héra Kronosz és Rheia gyermeke, Zeusz testvére és felesége. Ez a viszony nem ritka a görög mitológiában, több példát is találhatunk rá. Héra a házasság és a gyermekáldás istennője, a családi tűzhely őrzője. Háromszáz évig tartó szerelem után ment hozzá az istenek urához, majd hamarosan megtapasztalhatta azt is, milyen az, amikor megcsalják. Ő maga a hitvesi hűség mintaképe: egyetlen lejegyzett csábítója, Ixión számára ő kér súlyos büntetést Zeusztól. Áldásai mind a család erején alapulnak.
Hárpia:
A hárpiák emberfejű, madártestű lények, akik Kréta barlangjaiban éltek. Feladatuk a halottak lelkeinek az Alvilágba szállítása, és a bűnösök elfogása volt.
Összefoglaló:
Képzéséhez 5. szintű templom szükséges.
Hárpia | ||||||||||||||
Erőforrás-igény | Támadó/védelmi érték | Egyéb infó | ||||||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
|||
14 | 1600 | 400 | 1360 | 130 | Ütő | 266 (19) | 105 (7,5) | 70 (5) | 1 | 340 (24,3) | 25 |
(A fenti táblázat harci adatainál zárójelben az egy lakosra vetített értékek találhatók.)
Megjegyzés:
Viszonylag magas szállítási kapacitásuk és nagy sebességük kiválóan alkalmassá teszi őket a gépi falvak fosztogatására. Tekintettel arra, hogy repülnek, más szigetek partmenti városaiba is könnyen eljutnak hajók nélkül.
Medúza:
A medúza emberformájú lény, amelynek minden hajszála egy-egy vipera. A gorgók (amelyeknek egyike volt Medúza) eredetileg gyönyörű lányok voltak, de megsértették Athénét, aki bosszúból haragjában oly rúttá változtatta őket, hogy aki rájuk nézett, azon nyomban kővé dermedt. A gorgók közül egyedül Medúza volt halandó. Őt Perszeusz ölte meg úgy, hogy fejét levágta. A levágott fejet a hős Athénének ajándékozta, aki azt sokáig viselte pajzsán, arra használva, hogy ellenségeit kővé változtassa.
Összefoglaló:
Képzéséhez 10. szintű templom szükséges.
Medúza | ||||||||||||||
Erőforrás-igény | Támadó/védelmi érték | Egyéb infó | ||||||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
|||
18 | 1500 | 3800 | 2200 | 210 | Szúró | 425 (23,6) | 625 (34,7) | 435 (24,16) | 375 (20,83) | 400 (22,22) | 6 |
(A fenti táblázat harci adatainál zárójelben az egy lakosra vetített értékek találhatók.)
Megjegyzés:
Jó védőegység, azonban itt figyelembe kell azt is venni, hogy védekezni csak olyan városba lehet küldeni, ahol Héra az uralkodó isten.
Esküvő:
Nemesek jönnek a környező vidékekről, hogy ajándékot hozzanak a király férjhez menő leányának és a városnak.
Elégedettség:
Héra éjjel melengető leplet teker a szorgos munkások köré és lehűti őket a déli nap hevében.
Népességnövekedés:
Újabb büszke harcos született. Héra a város javát akarja.
Honvágy:
A büszke harcosokat elemészti az epedés, szívük többé nem a háborúért dobog, hanem családjukért és otthonukért.
Athéné
Athéné Zeusz lánya, a legenda szerint apja fejéből pattant ki. Ő a bölcsesség, az igazságos háború, a jog, az igazságosság istennője a görög mitológiában. Ő a Védelmező. A legenda úgy tartja, Zeusznak megjósolták, hogy Métisz istennő - Zeusz első felesége - születendő gyermeke bölcsebb és hatalmasabb lesz apjánál. A féltékeny főisten ekkor lenyelte az állapotos Métiszt, aki Zeusz gyomrában páncélt és sisakot kezdett kovácsolni a gyermekének. Zeuszt a folyamatos kalapálás miatt szörnyű fejfájás kínozta. Héphaisztosz az erő útján oldotta meg a problémát: kalapácsával ütést mért Zeusz fejére, amiből ekkor pattant ki Athéné. Zeusz szíve Athéné láttán meglágyult, és azóta legkedvesebb gyermekeként szerette az istennőt.
Athéné a névadója Athén városának. Történt egyszer, hogy a két isten, Poszeidón és Athéné egy városért versengett. A városlakók elmondták nekik, hogy azt az istent fogják imádni, aki hasznosabb ajándékot ad. Poszeidón szigonyával forrást fakasztott a hegyekből. A város lakói örültek a tiszta víznek, azonban mikor megkóstolták, rájöttek, hogy sós, így ihatatlan. Athéné egy olajfaágat ajándékozott a városnak. A városlakók ezt hasznosabbnak találták, hiszen a terméséből olajat, a fájából pedig hajókat tudtak ácsolni. Azóta az istene Athéné Athén városának.
Athéné segítő szándékú isten, az embereknek gyakran nyújtott támogatást. Parisznak Erisz aranyalmájáért hatalmas tudást ígért